A neurológiai vizsgálat felméri a motoros és szenzoros készségeket, a hallást és a beszédet, a látást, a koordinációt és az egyensúlyt. Ezenkívül tesztelheti a mentális állapotot, a hangulatot és a viselkedést. A vizsgálat során olyan eszközöket használnak, mint a hangvilla, pupillalámpa, reflexkalapács és az ultrahang. A neurológiai vizsgálatnál látott eltérések, a páciens anamnézise és az eszközös vizsgálatok eredményei alapján állítható fel a diagnózis.
Az agyi erek color doppler ultrahang (TCCD) vizsgálata nonivazív módon, azaz kontrasztanyag és sugárzás nélkül ad információt a koponyán belüli erek áramlási viszonyairól. A modern ideggyógyászat nélkülözhetetlen eszköze, hiszen segítségével megitélhető a koponyaűri nyomás, az agyi erek áramlási sebessége valamint diagnosztizálható a vénás és az artériás rendszer közötti patológiás kapcsolat.
Az agyi erek color doppler ultrahang (TCCD) vizsgálata nonivazív módon, azaz kontrasztanyag és sugárzás nélkül ad információt a koponyán belüli erek áramlási viszonyairól. A modern ideggyógyászat nélkülözhetetlen eszköze, hiszen segítségével megitélhető a koponyaűri nyomás, az agyi erek áramlási sebessége valamint diagnosztizálható a vénás és az artériás rendszer közötti patológiás kapcsolat.
A computertomographias (CT) felvételek nagy dózisú röntgen-sugárzás használatával készülnek. A csontok, erek és a lágyrészek vizsgálatára kitűnő módszer.
A neurológiában a sürgős ellátást igénylő esetek vizsgálatánál alkalmazzák, mivel felbontása alacsony és nagy a sugárdózisa.
Az ideggyógyász EMG vizsgálat során egy igen vékony tűelektródát szúr az izomba, majd az onnan nyert elektromos jeleket kiértékelve objektív információhoz tud jutni az izomrostok állapotáról.
Az ideggyógyász ENG vizsgálat során elektródákat helyez fel a vizsgálni kívánt ideg által beidegzett izomra, majd mA nagyságú elektromos stimulusokkal ingerelve az ideget információhoz jut annak integritásáról.
A perifériás idegek morfológiája magas frekvenciájú ultrahang készülékkel vizsgálható. Segítségével az elektrofiziológiai vizsgálattal nem lokalizálható idegsérülések pontos helye is megadható, valmint az alagút szindrómák műtéte előtt is javasolt elvégezni, segítséget nyújtva ezáltal a műtétet végző orvosnak. A műtét után esetlegesen fellépő hegesedések kimutatásában is nélkülözhetetlen vizsgálati módszer.
A mágneses rezonancia képalkotás (MRI) mágneses mezőket és rádióhullámokat használva képes részletgazdag, akár 3D képek készítésére az idegrendszerről.
Manapság elenyésző azon neurológiai betegségek száma, melyeknél nem lehet jelzavart felfedezni az idegrendszerben.
Az ideggyógyász feladata, hogy a kórelőzményt és a neurológiai fizikális vizsgálatot kontextusba helyezze a képalkotó vizsgálat eredményével.
A nyaki ér ultrahang egy biztonságos és fájdalmatlan vizsgálómódszer, ami láthatóvá és hallhatóvá teszi az agy felé történő véráramlást. Különböző rizikófaktorok (dohányzás, magasvérnyomás, magas koleszterin szint, cukorbetegség) érelmeszesedéses plakkokat kialakítva szűkületet hoznak létre az agyat ellátó ún. carotis és veretebralis erekben, ezzel fokozva az agyi infarktus esélyét.
Agyi ér ultrahang
EMG vizsgálat
Ideg ultrahang
Nyaki ér UH – carotis ultrahang
A beteg kikérdezése után a fizikális vizsgálatra kerülhet sor. Ezek kapcsán az orvos vizsgálhatja az egyes végtagok izomerejét, az azokat beidegző érzőidegek működését. Megkérheti a beteget, hogy járjon, csukja be a szemét, csukott szemmel különböző mozdulatokat végezzen. A mozgató- és az érzőidegek, valamint a központi idegrendszer állapotáról a különböző testtájakon kiváltott reflexek segítségével kap felvilágosítást. A reflexeket meghatározott pontokon (pl.. Achilles-ín, térd, könyök stb.), reflexkalapáccsal váltja ki. Sor kerülhet neurootologiai vizsgálatokra (egyensúlyérzékelés), valamint ultrahang vizsgálatokra is (látóideg, perifériás ideg, nyaki és agyi erek).
A neurológiai alapvizsgálat során nyert információk, az ott felmerült gyanú alapján azután – ha szükséges – kiegészítő vizsgálatokkal tovább finomítható, pontosítható a diagnózis. Az úgynevezett képalkotó vizsgálatok közül az ideggyógyászatban leggyakrabban a a nyaki erek ultrahang vizsgálatát és a mágneses rezonancia képalkotást javasoljuk.
A nyaki ér ultrahang kimutathatja, hogy a páciensnek van-e érelmeszesedése, illetve amennyiben az kimutatható információt ad arról, hogy a plakkrendszer felhalmozódása beszűkítette-e az egyik vagy mindkét fő nyaki artériát és, hogy ezáltal csökkentette-e az agy véráramlását. Ha a nyaki artériák szűkülete meghaladja a 70%-ot, jelentősen nő a a stroke kockázata. Ezen a kockázat nagysága a szűkület fokától és az érelmeszesedéses plakk összetételétől függ.
