Betegségek és tünetei

Agyi infarktusról akkor beszélünk ha az agy egy részének keringése megszűnik vagy kritikus szint alá csökkent, megvonva ezzel az oxigén és tápanyag ellátást. Az idegsejtek a keringészavar kialakulását követően percekkel elkezdenek pusztulni.

Az időben felismert agyi infaktus 4,5 órán belül vérrögoldó kezeléssel, 6 órán belül a vérrög katéteres eltávolításával kezelhető!

A stroke 15%-át képviselő agyvérzés számos mechanizmussal alakulhat ki. Hajszálerek, arteriás-vénás fonatok, értágulatok megrepedése következtében az agy állományába jutó vérömleny nyomásfokozódást és szöveti károsodást okoz.
Az értágulat (aneurysma) repedést következtében alakul ki a subarachnoidealis vérzés, melynek ellátása műtéti ellátást igényel.

Az alagút szindróma valamely ideg szűk kötőszövetes csatornán való áthaladásánál kialakult kompresszió következtében alakul ki. A páciens kórtörténetének felvétele és a fizikális vizsgálat felvetheti ugyan az alagút szindróma lehetőségét, azonban a diagnózis felállításához és az alagút szindrómához hasonló tüneteket okozó más betegségek kizáráshoz az idegek és az izmok elektrofiziológiai (ENG és EMG) vizsgálata nélkülözhetetlen.

Fejfájással a populáció 20%-nak napi szinten szembe kell néznie. Az elsődleges (önálló) fejfájások hátterében az agy fájdalomérző rendszereinek túlzott aktivitása áll, míg másodlagos fejfájások esetében organikus eltérések aktiválják ezen fájdalomérző rendszert. Elsődleges fejfájások: migrén, tenziós fejfájás, cluster, trigemino-autonóm fejfájás. Másodlagos fejfájások: magas vérnyomás, arcüreg- és középfülgyulladás, kiszáradás, lázas állapot, gyógyszer mellékhatás, zöldhályog, koponyaűri nyomásfokozódás (daganat, vérzés,  agyvíz felszívódási zavar)

A szédülés élménye a betegekben, de kezelőorvosaikban is súlyos betegség benyomását keltheti. A szédülést átélők nagy része szorong, aggodalomban él a következő szédüléses epizódtól való félelem miatt. A páciensek nem kapnak magyarázatot szédülésük eredetére vagy gyakran tévesen súlyos betegség diagnózisával (agyi keringészavar) bélyegzik meg őket.

Az Alzheimer kór a 65 éve felett kialakuló kognitív zavarok 2/3-ért felelős.

A betegség kezdetben a friss emlékezet zavarával és a tanulási képesség elvesztésével indul, majd időbeli és térbeli tájékozódási zavar és a korábban mindennapi élet részét kepező cselekvések (főzés, takarítás, bevásárlás, tisztálkodás) elvégzésnek károsodása társul hozzá.

A betegség jellemzője, hogy a tünetek az érintett személyt kevésbé zavarják és csak család kiséretében jelenik meg az orvosnál.

Az általában 5 perc alatt oldódó neurológiai hiánytünet (látászavar, végtaggyengeség, beszédzavar, vicsorításnál észlelt szájzug asszimmetria) nevezzük TIA-nak. A 60 percet meghaladó keringészavar már biztosan kiterjedt elhalást okoz az agyban.

A Bell-féle bénulás során az arc fél oldalának izmai bénulnak le, melynek következtében az illető nem tudja  elhúzni a szájzugát, behunyni a szemét és ráncolni a homlokát.

A bénulás általában 1-2 hét alatt minden kezelés nélkül gyógyul, azonban szövődményes esetekben visszamaradhat izomgyengeség az arcizmokban.

Az alkar közepén lefelé húzódó ún. medianus ideg, a csukló magasságában egy szűk, csontokkal és szalaggal határolt csatornán (CARPALIS ALAGÚT) halad keresztül hét ín társaságában. Amennyiben az ideg ezen a ponton nyomás alá kerül egy hullámzó, de folyamatosan romló panaszkör alakul ki.

Az esszenciális tremor (remegés) az idegrendszer mozgásszabályozó köreit érintő degeneratív folyamat következtében kialakult akaratlan, ritmikus remegés. Jellemzően a kezet érinti és a finom, célirányos mozgások (írás, evőeszköz használat) során felerősödik. A kéz mozgása "igen-igen" vagy "nem-nem" mozdulatot utánozza.

Parkinson betegségtől való elkülönítése nagyon fontos, mivel az esszenciális remegés teljesen más gyógyszerelést igényel.

A testhelyzet változtatás  által kiváltott forgó szédülést jóindulatú-, átmeneti-, pozíciófüggő szédülésnek (BPPV) nevezik. Oka a belső fülben elhelyezkedő egyensúlyozó szervben keresendő. A belsőfület folyadék tölt ki, ebben apró kristályok (fülkövek) képződhetnek, amelyek testhelyzet változtatáskor a belsőfül központi részéből a félkörös ívjáratokba csúszhatnak, megváltoztatva a folyadék normális áramlását, ezzel erős szédülést provokálva. A fej nyugalomba helyezésével a kristályok leülepednek és a szédülés megszűnik. Ezen szédülés kezelése nem gyógyszeres, egy speciális torna (Epley manőver) hivatott visszamozdítani a megszokott helyükre a kristályokat és megszüntetni a szédülést.

A könyökhajlaton keresztül az alkar belső részére futó un. ulnaris ideg számos mechanizmussal kerülhet nyomás alá. Ezen alagút szindróma során a kis- és gyűrűs ujj gyengesége és zsibbadása jelentkezik.

Tanulás és memória zavara: Példa: Időpontokat, bevásárló listát, közelmúlt eseményeit elfelejti, ugyanazon történetet újnak tartja és ismételten elmeséli, gyógyszereit nem tudja egyedül szedni

Végrehajtó funkció zavara: Példa: A korábban csodás háziasszony nem tudja elkészíteni a jól ismer ételt, autóvezetésnél probléma jelentkezik, háztartási eszközöket nem képes kezelni

Térbeli tájékozódási zavar: Példa: Ismerős környéken is nehézséget okoz tájékozódni

Időbeli tájékozódás zavara: Példa: Napszak, évszak, dátum tévesztése

Komplex figyelem romlása: Példa: Nem tud egyszerű számolási feladatokat végrehajtani, új számsort vagy lakcímet nem tud megjegyezni

Nyelvezet megváltozása: Példa: Tárgy vagy személyek megnevezése romlik, beszéd megváltozik, szókincs beszűkül, az írás és rajzolás romlik, majd elvész

Érdektelen, visszahúzódóvá válik. Tárgyakat szokatlan helyre pakolja, majd azokat keresgéli és családtagokat paranoid módon vádolja

A migrén általában féloldali görcsös vagy lüktető fejfájás, amelyhez hányinger, hányás valamint fény- és hangérzékenység társulhat. A migrénes fejfájást  két órán belül teljesen oldódó neurológiai tünetek (fekete foltok, fénylő csillámok, szédülés, zsibbadás, beszédzavar) előzhetik meg. Ritka migrén variánsként ezen tünetek önmagukban, fejfájás nélkül is megjelenhetnek.

Migrén provokáló tényezők: stressz, alkohol, éhezés, értágítók,fgn alvás-ébrenléti ciklus és légnyomás megváltozása, hormonális hatások (menopauza, fogamzásgátló szedése), érett sajtok, magas koffein tartalmú italok.

Nyaki fájdalom

A csigolyák közötti porckorongok, kis izületek, szalagok fokozott igénybevétele a nyak és hát izmainak krónikus feszüléséhez és következményes fájdalomhoz vezet.

A Parkinsonos tünetek a mozgásszervezésben résztvevő agyi struktúrák károsodásából erednek. Ezen degeneratív folyamatok a DOPAMIN vagy más ingerületátvivő anyagok szintjét lecsökkentik az agyban, ezzel felborítják a borzasztóan bonyolult szabályozó körök egyensúlyát motoros illetve nem motoros tüneteket okozva.

A polyneuropathias tünettan alatt a perifériás idegek sérülésének következtében kialakult izomgyengeséget, zsibbadást, érzéketlenséget és nyilalló fájdalmat értjük. Az idegek leggyakrabban metabolikus eredet (cukorbetegség, veseelégtelenség), kompresszió (alagút szindrómák), trauma (motor balesethez társuló karfonat szakadás) és autoimmun folyamat (Guillan-Barre szindróma) miatt sérülhetnek.

Az idegek károsodása kezdetben szelektíven az idegszálak burkát vagy közvetlenül az idegrostokat érinti. Ezen két sérüléses mechanizmust az ideggyógyász által végzett ideg ingerléses vizsgálat (ENG) tudja elkülöníteni.

A csigolyákat összekötő porckorongok  külső rostos gyűrűje a kor és megterhelés következtében kitüremkedhet. Amennyiben ezen kiboltosult porckorongok nyomás alá helyezik a csigolyák között kilépő gerincvelői idegeket kialakul a porckorongsérv és az  ideg ellátási területén fájdalom, zsibbadás és izomgyengeség alakulhat ki.

Sclerosis multiplex az agyat és a gerincvelőt érintő autoimmun betegség, melynek során szerteágazó neurológiai tünetek jelenhetnek meg. Leggyakrabban az érzéskvalitások megváltozásáról, zsibbadásról, látászavarról, vizelési nehézségről, kettőslátásról és koordinációs zavarról számolnak be a páciensek.

Diagnózisához a neurológiai fizikális vizsgálaton kívül, MRI és az agyvíz elemzése nélkülözhetetlen.

A tenziós fejfájás egy diffúz, abroncsszerűen szorító, enyhe vagy közepes erősségű fejfájás. Kialakulásában lelki tényezők és a nem egészségtudatos életmód játszik szerepet. Lefolyását tekintve epizódikus vagy krónikus típust különítünk el. A fájdalom jellege hasonlít az ún. másodlagos fejfájások által okozott fájdalomhoz, ezért globalisan kell értékelni a páciens panaszkörét.

Vestibularis neuritis a belsőfül idegének gyulladása és következményes funkcióvesztése okán kialakuló betegség. Ezen gyulladás következtében nem jut információ az érintett oldali egyensúlyérző szervből az agyi feldolgozó központok felé, melynek következtében igen látványos neurológiai tünettan jelentkezik.